Virágvasárnap ünnepli az Egyház Krisztus Urunk jeruzsálemi bevonulását a húsvéti misztérium beteljesítésére. Az ünnepnek kettős jellege van: egyrészt a győzelem és a megdicsőülés napja, amelynek jele a győzelmi pálma (barka), másrészt a szenvedés és a halál ünneplése is ez a nap, amelynek jele a misében szereplő passió, vagy szenvedéstörténet.
URUNK JERUZSÁLEMBE VALÓ BEVONULÁSÁNAK EMLÉKEZETE
Megváltó Királyunk elébe megyünk... (SZVU 77. ének)
Vagy:
Hozsanna Dávid Fiának... (Éneklő Egyház 802. ének)
Üdvözlés – Könyörgés
Evangélium * Lk 19, 28–40
Jézus jeruzsálemi bevonulása valóságos diadalmenet. Ő azonban tudja, hogy a nép lelkesedése még nem igazi hit, hanem földies várakozás. Ezért is történik, hogy ugyanaz a hozsannázó nép hamarosan ellene fordul, és megtagadja őt.
KÖRMENET
1. antifóna
A választott nép gyermekei, kezükben pálmaágakkal ki-vonultak az Úr elé, hangosan kiáltva: Hozsanna! Dicső-ség a világ Urának!
2. antifóna
A választott nép gyermekei ruháikat Jézus elébe terítik, és csengő hangon kiáltják: „Hozsanna, Dávid fiának! Áldott, aki az Úr nevében érkezik.”
ÜNNEPI SZENTMISE
Az Egyház évről évre e napokban üli meg Krisztus hús-véti titkának kimagasló ünnepét. Mélységes komolyság-gal és szent megilletődéssel lépjünk a Nagyhét ünneplé-sébe. Az Úr bevonul Jeruzsálembe, s mi ünnepélyesen el-kísérjük őt azon az úton, a szenvedés útján. Szent színjá-ték játszódik le előttünk, amelynek azonban nem csak né-zői, hanem szereplői is vagyunk.
OLVASMÁNY Iz 50, 4–7
Jahve szolgája, akiről a próféta beszél, a Messiás előké-pe. Isten azért küldte őt, hogy engesztelő áldozat legyen a nép bűneiért. Egész magatartásából ez a küldetés-tudat su-gárzik. Vállal minden gúnyt és megaláztatást, mert bízik a mennyei Atya segítségében.
VÁLASZOS ZSOLTÁR 21. Zsoltár
Válasz: Istenem, Istenem, * miért hagytál el engem?
SZENTLECKE Fil 2,6–11
Jézus Krisztus csak úgy teljesíthette az Atyától kapott küldetést, hogy lemondott az Isten Fiának kijáró dicső-ségről. Felvette a szolga alakját, vagyis egészen egy lett azokkal, akikért és akik helyett feláldozta magát a ke-reszten.
EVANGÉLIUM ELŐTTI VERS Fil 2, 8–9
Krisztus engedelmes lett értünk mindhalálig * mégpedig a kereszthalálig. Ezért Isten felmagasztalta, és olyan nevet adott neki, * amely fölötte áll minden névnek.
EVANGÉLIUM Lk 22, 14 – 23, 56
A szenvedéstörténet egyik legmegrendítőbb és legfel-emelőbb vonása, hogy Jézus némán tűr minden fájdal-mat. Még Kaifás, Pilátus és Heródes is elgondolkozik ezen. S megcsodálhatjuk a szenvedő Jézus példáján az ajándékozó lelkület szépségét is. Legnagyobb szenvedé-se közben sem magával törődik, hanem másokkal.
AZ EUCHARISZTIÁHOZ
Az Oltáriszentség mindig eszünkbe juttatja Jézus önát-adását. Az ő példája szerint mi is legyünk készek átadni magunkat Isten és embertársaink szolgálatára.
ÁLDOZÁSI ÉNEK Mt 26, 42
Atyám, ha nem kerülhet el ez a kehely anélkül, hogy ki ne igyam, legyen akaratod szerint.
ELMÉLKEDÉS
Jézus bevonul a szenvedésbe, hogy megkoronázza élete művét. Ez a bevonulás a világ legnagyobb drámájának a nyitánya. A Nagyhét eseményeinek egészében azonban vi-lágos a mondanivalója számunkra is. Elvezet Krisztus misztériumának legnagyobb magaslatára, a halál és a fel-támadás hegyére. Megvilágítja életünk húsvéti értelmét, bátorítás jövendő napjainkra. (Csanád Béla)
A HÚSVÉTI SZENT HÁROMNAP
Az emberek megváltásának és Isten tökéletes megdicső-ülésének művét Krisztus főképpen az ő húsvéti titka ál-tal vitte végbe, amikor halálunkat halálával megtörte, és életét feltámadásával újjászerzette. Ünnepeljük együtt a Nagyhetet!
Nagycsütörtökön az esti szentmisével kezdődik a Hús-véti Szent Háromnap és Húsvétvasárnap az Esti dicsé-rettel végződik. A legszentebb napokon különösen is ápoljuk magunkban azt a lelkületet, amelyet Urunk Jé-zustól örököltünk.
Nagypénteken Urunk kínszenvedésére és kereszthalálára, az Újszövetség egyetlen áldozatára emlékezünk. A kereszt, amely egykor a szégyen fája volt, Krisztus világot megváltó győzelmének a jelévé vált, ezért hódolunk előtte. Felnézünk a keresztfára és átérezzük, milyen nagy volt bűneink váltságdíja. Ezen a napon nincs szentmise. A nagypénteki szertartásnak három része van: 1. Igeliturgia, 2. Hódolat a kereszt előtt, 3. Szentáldozás. Ne feledkezzünk el arról sem, hogy Nagypéntek szigorú böjti nap!
Nagyszombaton az Egyház Urunk sírjánál időzik, az ő szenvedéséről és haláláról elmélkedik. Majd az ősi ha-gyományok szerint virrasztást tart a szent éjszakán. Ün-nepeljük együtt a feltámadt Krisztust!
IMÁDKOZZUNK FERENC PÁPÁNKÉRT!
fr. Kiss Barnabás ofm, Detroit
