Rómában, a Szent Péter téren, a sok római lakos és a világ minden részéről érkezett zarándokokból álló tömegben állva nagy örömmel töltöttek el Ferenc pápa első szavai. Valami újat vártunk ettől a pápaválasztástól és ez be is következett. Ő az első pápa, aki a „világ végéről” érkezett és akinek származása jól kifejezi az Egyház egyetemességét. A névválasztásáról az Assisi Szent Ferencet jellemező öröm és a szegények szeretete jut eszünkbe, melyek mostanáig argentínai életét is jellemezték.
A latin-amerikai keresztények hitéből táplálkozik az a látásmód, mely meghatározza számára a püspök és a rábízott emberek közötti kapcsolatot. „Induljunk el ezen az úton: a püspök és a rábízott emberek”, „a testvériség, a szeretet és a kölcsönös bizalom útján.”, mondta ezeket a szavakat minközben kihangsúlyozta római püspöki misszióját. Mindazok, akik a téren álltak, láthatóan meghatódtak, amikor az új pápa mielőtt megáldotta volna az embereket, az imájukat kérte, meghajtotta fejét és egy hosszú pillanatig csendben maradt.
A folytatólagosságot és az új igéretét olvasztotta egybe, amikor mindenkit arra kért, hogy elődjéért, XVI. Benedekért imádkozzon. Az üdvözletére és fogadására összegyült tömeggel együtt engem is megérintett az, ahogyan kitágította figyelmünket, amikor e szavakat mondta: „Imádkozzunk az egész világért, hogy megvalósulhasson egy nagy testvériség.” Alois testvér, Taize
2013 március 13.
(+39) 06 679 50 63
media@taize.fr
Ferenc pápa, az Egyház megújulásának reménye
2013.03.19. 11:50 :: szerző: egy szécsényi testvér
Szólj hozzá!
Címkék: írások
A bejegyzés trackback címe:
https://ferences.blog.hu/api/trackback/id/tr55145159
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.