A kánonjog kimondja, hogy a pápának lehetősége van lemondani, de teljes szabadságot enged azzal kapcsolatban, hogy ezt a döntést a pápa mikor és milyen okból hozza meg.
A pápa a választó bíborosok kollégiumától kapja megbízatását, de küldetése ettől a pillanattól úgy tekintendő, mint amit Isten bízott rá, így a pápa nem tartozik beszámolni senkinek, a bíborosi kollégiumnak sem arról, hogyan tölti be hivatását. Ennek megfelelően a pápa esetleges lemondásával kapcsolatban az egyházjog 332. kánonjának 2. paragrafusa elég tömören és világosan fogalmaz: „ha úgy adódik, hogy a római pápa lemond hivataláról, az érvényességhez szükséges, hogy a lemondás szabadon, annak kijelentése pedig szabályosan történjék, de nem szükséges, hogy bárki is elfogadja”. A rendelkezés teljes szabadságot enged a pápának, hogy eldöntse, mikor és milyen okból mond le székéről.
A lemondás oka lehet a fizikai erő hiánya, ami miatt a pápa már nem érzi úgy, hogy képes teljeskörűen ellátni feladatát – ahogy XVI. Benedek esetében is –, de szimbolikus okok is állhatnak a háttérben. Erre egy példa XII. Piusz, aki a német csapatok Rómába való bevonulásakor úgy döntött, hogy ha a németek a Vatikánt is megtámadják, lemond az apostoli székről, mert így nem a pápa, hanem „csupán” ő, Eugenio Pacelli mint magánember esett volna a nácik fogságába. A titkára, Macchi érsek által kiadott beszámoló szerint VI. Pál is előkészítette lemondó levelét arra az esetre, ha 1964-es, bombay-i utazása következtében esetleg már nem lenne képes ellátni hivatalát.
Előfordulhat azonban az is, hogy egy pápát objektív okok akadályoznak meg abban, hogy teljesítse feladatát, de nincs abban a helyzetben, hogy szabadon és nyilvánosan bejelentse lemondását. Ilyen lehet például, ha száműzetésbe kényszerül, fogságba esik, megőrül vagy cselekvőképtelenné válik. Ebben az esetben a Szent Kollégium dönt a püspökök teljes és tartós akadályoztatásának esetét szabályozó 412. és 413. kánon alkalmazásáról, mely szerint az illető püspököt el kell mozdítani, és a helyének betöltéséről gondoskodni kell.
Bárhogy történik is, VI. Pál, és később, II. János Pál Universi Dominici Gregis című apostoli konstitúciójában kifejezetten azt írta elő, hogy a pápaválasztást szabályozó dokumentum vonatkozzon a pápa lemondásának esetére is. Február 28-a estétől tehát e szabályzat, azaz az Universi Dominici Gregis előírásai lépnek életbe.
La Croix/Magyar Kurír
