Dicsőséges Szent Erzsébet asszonynak ünnepéről, ki vala Magyar Endre királnak leánya (Érdy-kódex, 1526)
Az életrajz záró fejezetéből idézek egy érdekes részletet. Mit kell tennünk halálunk előtt?
"Doktoroknak mondások szerint, ím, ez hét dolgokat találjuk szükségeseknek lenni hozzá.
Először, hogy jó életben legyen, ha annak előtte gonosz életben élt, halálának előtte el kell hagyni, mert ha gonosz életben kimúlandik, örökké elvész.
Másodszor, jó ez világiaktól magát elszakassza es minden egyebet, tudniillik jószágát, marháját, iait-fiait, kiket vele el nem vihet, hogy terhet ne tegyenek halálának idein. De miképpen mezítelen jött ez világra, esmég mezítelen készüljön hozzá.
Harmadszor töredelmességet tegyen minden, gyermekségétől fogva való bűneiről, es megszánja-bánja, miképpen az Úristennek jó voltát megbántotta. Es mennyi jókat hiába elmúlatott, elvesztett, es mennyi gonoszságokban élt, es oly szándékkal véget vessen neki, ha továbbá élne, soha olyan gonosz életben nem élne.
Negyedszer keserűséggel való tiszta gyónást tegyen róla, semmit ő bűneiben el nem tagadván, mert szeméremségnek miatta sokak elvesztenek, megtagadván bűneket.
Ötöd: oltáriszentséget es szent kenetést vegyen, ha lehet es helye vagyon, jó hittel, reménséggel es szent szeretettel.
Hatodszor: Urunk Jézus Krisztusnak szent kínjáról, haláláról es minden jó voltáról édes szívvel-lélekkel hálákat adjon, es mennyire lehet, szívében forgassa, ki nélkül soha egy ember nem üdvözülhet, sem koronáztatik.
Hetedszer: azaz idejének utolsó részében, mennyire az betegség engedi, szent imádságba foglalja magát végig, esedezvén es könyörögvén Úristenhez, asszonunk Máriához es mind az mennyei szentekhez. Annál jobb, ha egyebekkel imádtat magáért. Ilyen üdvösséges dolgoknak utána bizodalmas leszen ember dolga, halála, kimúlása."
