A ferencesek lépésről lépésre nyolcszáz év alatt megmentették a feledéstől Jézus szülőföldjét, melyet VI. Pál pápa az ötödik evangéliumnak nevezett. Ma már több mint ötven szent helyet gondoznak, őriznek, és segítik a zarándokokat az Ó- és Újszövetség világának teljesebb megértésében.
A Szentföldön jelenleg háromszáz ferences munkálkodik, 34 nép fiai. Az évszázadok során közel háromezer vértanúja volt e szolgálatnak. Az alábbiakban áttekintést adunk arról, hogy mikor és hol vetették meg a lábukat Szent Ferenc fiai a Biblia földjén.
A Szentföld első tartományfőnöke, Illés még Szent Ferenc életében megalapította a Szent János–konventet Akkóban. Jeruzsálemben, a keresztút ötödik állomása közelében 1229-ben, a Szent Sírnál 1323-ban kezdték meg szolgálatukat. Az utolsó vacsora terménél 1335-ban kolostort alapítottak. Betlehemben, a Születés-templománál 1347-ben telepedtek meg. Mária sírját 1363-ban szerezték meg, és 1757-ig volt a ferencesek kezén. Az apostolok barlangját az Olajfák-hegyén 1392-ben, Keresztelő Szent János születésének emlékhelyét Ain Karemben pedig 1485-ben vásárolták meg.
Időről időre veszteség is érte őket, például 1551-ben elvették a ferencesektől az utolsó vacsora termét. Az Angyali Üdvözlet templomának romjaihoz Názáretben 1620-ban, a Tábor-hegyen a Színeváltozás-templom romjaihoz 1631-ben jutottak. A Getszemáni kertet az Olajfák-hegyén 1666-ban vehették birtokba. A názáreti Szent József–házat 1745-ben, a Flagellatio–templom romjait Jeruzsálemben 1836-ban, a naimi templomot 1878-ban, a keresztút ötödik állomását 1898-ban és a kafarnaumi Szent Péter–emlékhelyet 1894-ben szerezték meg.
A XX. században is tovább folyt a szent helyek gyűjtése. 1909-ben övék lett a Betlehem közelében a Pásztorok mezeja, 1933-ban pedig a Krisztus megkeresztelkedésének helyeként számon tartott partszakaszhoz jutottak hozzá a Jordán folyónál. Ha a Coenaculum, vagyis az utolsó vacsora termét nem is sikerült még visszakapniuk, 1936-ban kolostort alapíthattak mellette a Sion-hegyén. A szent helyek között a legutóbbi ferences szerzemény Betániában a Szent Lázár–emlékhely (1950).
Valamennyi szentföldi, ferences kézben lévő emlékhelyen az évszázadok során szép templomot, kolostort, illetve nagyobb helyeken zarándokszállásokat építettek. A pápák közül eddig hárman jutottak el a Szentföldre, VI. Pál 1964-ben, II. János Pál 2000-ben és XVI. Benedek 2009-ben. A szentföldi ferencesek remélik, hogy a rendalapítójuk nevét viselő új pápa is hamarosan elzarándokol hozzájuk.
--
Szerdahelyi Csongor
Ferences Sajtóközpont
20-775-3366
